A halál próbái

Az életben néhányszor már sikerült kikeverednem szorult helyzetemből, de ezúttal elhagyott a szerencsém. Most csak a vadkan könyörültében bízhattam, és tudtam, hogy ő sem lesz nagyob irgalommal irántam, mint én voltam a társa iránt.

   ahogy ott feküdtem, szememet a vadkanra szegezve, és várva a véget, valaki hangosan felkiáltott fölöttem. A vámpírok elnémultak, így a hang tisztán és érthetően visszhangzott végig a barlang termén:

   -NE!